A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Charlie Hunnam. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Charlie Hunnam. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. május 13., szombat

Arthur Király - A kard legendája (King Arthur: Legend of the Sword)

Arthur király a legújabb feldolgozásban egy utcagyerekből avanzsálódott pimp, akiről a film végére sem derül ki, hogy vajon jó királya lesz-e egy egész országnak (SPOILER, hoppá). Valaki rászólhatott volna a forgatókönyvíróra, hogy azért valami icipici mélységet adhatott volna ezeknek a szerencsétlen karaktereknek, ha már két órán keresztül szaladgálnak, mint pók a falon és kardokkal, illetve egyéb fegyvernek látszó tárgyakkal hadonásznak össze-vissza. Azon kívül, hogy fűti a bosszúvágy néhány legyilkolt prosti miatt, mi a főhős célja ebben a filmben? Miért lesz végül király? Mert kihúzta a kardot? És ettől már automatikusan jó király lesz a későbbiekben? Mert nem sokat bizonyít az tény.
Bizonyára most azt gondoljátok, hogy szőrszál hasogató vagyok, és ez valamilyen szinten igaz is. Manapság az ehhez hasonló filmekben már nem érdemes ilyen információk után kutatni; a lényeg, hogy szóljon minél hangosabban, legyen minél látványosabb, és lehetőleg ne álljon meg fél percre sem - az átlag nézőt csupán ez a három dolog tartja ébren a moziteremben; meg persze a literes popcorn-kóla kombó. Nos, ezeket a feltételeket többé-kevésbé teljesíti is a produkció, bár azért még ezeken a frontokon sem remekel igazán, inkább csak egy lehetőséget hordoz magában valami sokkal jobbra. Talán majd a folytatásban.

A színészválasztás mindenképpen pozitívum, de ezt egy Guy Ritchie filmtől el is várja az ember. Mind a főhős Charlie Hunnam, mind a gonoszt játszó Jude Law jók a szerepükben, nyilván nem kell óriási alakításokra gondolni, de szerintem mindketten jól érezték magukat a forgatáson. A többiek kb. csak ajtó kitámasztónak vannak jelen, egy-két karakter funkcióját komolyan nem értettem az egész film során, de sebaj, elnézegettük őket is. Még egy meglepetés vendégre is futotta, akinek személyét még véletlenül sem akarom ellőni (DAVID BECKHAM), és külön vicces volt nézni, mennyi Game of Thrones színész kapott szerepet, úgy látom ezek a fickók maradnak a középkori páncélban még egy jó darabig.

Ami még tényleg működött, az egy-két poénosabb jelenet, meg a tipikus Guy Ritchie húzások. Gondolok itt olyanra, mint az időben való ugrálás a humor kedvéért, egy-egy jelenet többszöri visszajátszása, és persze az elmaradhatatlan "lejátszom fejben, mi fog történni, mielőtt valóban megtörténne", mely technikát már a Sherlock Holmes második részében sikeresen kivégezte a rendező Úr.

Hogy mi nem működött? A folyamatos belassítgatások egy idő után már kicsit fárasztóak voltak, a történet időnként borzasztóan kapkodott, egyes jelenetek olyan hihetetlen sebességgel zajlottak le, hogy azt sem tudtam mi történik éppen; jó példa erre, amikor Arthur megérkezik a Sötét területre (aki megnézi, tudni fogja), illetve ellenpélda Arthur felcseperedésének bemutatása egy rövid montázsban. Az zseniális volt. Az sem emelte az élvezeti értéket túlzottan, hogy az akciójelenetek 90%-a brutálisan szanaszét lett vagdosva, a rángatózó kamerától meg epilepsziás roham kerülgetett (a videójáték-szerű fináléról inkább nem is értekezek hosszabban). De ez már legyen az én gondom, biztosan van, akinek bejön ez a stílus.
Mit is mondhatnék még, akinek bejön Guy Ritchie eddigi munkássága, az mindenképpen tegyen vele egy próbát, nem biztos, hogy meg fogja bánni. Nekem a Sherlock Holmes óta kicsit túl blockbusteres vizekre evezett, jobban kedveltem a régi gengszterfilmes időszakát, itt is talán kicsit többet markolt, mint kellett volna. Majd a folytatással kiküszöböli a csorbát. Egyszer meg lehetett nézni, de minden jó ötletre jutott valami olyan pillanat, ami sikeresen kizökkentett, és a forgatókönyv sem állt össze egy kerek egésszé. Mintha kitaláltak volna néhány jól kinéző, "cool" jelenetet, aztán gyorsan összedobtak valamit, hogy kitöltsék az ezek között keletkezett fölösleges perceket. A végeredmény így egy viszonylag szórakoztató, hangos, látványos és pörgős film, ami 2 órára ugyan lekötött, de valószínűleg még az HBO-n sem fogom odakapcsolni, ha fél év múlva leadják.