2017. június 8., csütörtök

Wonder Woman

Wonder Woman jött, látott és győzött, mégha jómagam azért annyira nem is vagyok belelkesülve a látottaktól, mint a nézők és a kritikusok többsége. A képregényfilmek korát éljük és a Marvel egyeduralmát csak a DC döntheti meg. Vajon sikerülni fog a novemberi Justice League-nek a küldetés?


Ki tudja. Viszont a főpróba nem sikerült rosszul, az biztos. Már a Batman vs Superman-ben is lopta a show-t a két címszereplő elől az akrobatikus mozgású csodanő, még meglehetősen rövid szereplése ellenére is, és lám, saját első nagyjátékfilmjében is állja a sarat a gonosz németekkel, és magával a háború istenével, Árésszal szemben. Maga mellé megkapta a Star Trek Kirk kapitányát, azaz Chris Pine-t, ketten pedig remek párost alkotnak a vásznon, konkrétan a film gerincét kettejük kapcsolata alkotja és közös jeleneteik sikerültek a legjobban. Már csak ezért is megéri megnézni, minden más csak körítés emellett. Gal Gadot és Pine szuperjók együtt, de Gadot önmagában is nagy teljesítményt nyújt. Az ember azt hinné, hogy csak egy csinos pofi, de ez szerencsére nincs így; a színésznő remekül átéli a figurát, a kezdeti naiv fiatal lány a film végére igazi Wonder Woman lesz, az emberiség védelmezője. Az tuti, hogy ezek után világsztár lesz a csajból, nem is érdemtelenül. Pine pedig a szokásos csibészes, vagány stílusban küldi, amit már a Star Trek-ben megszokhattunk tőle. Ő ezt tudja, ez áll neki jól, de ez viszont marha jól áll neki.

Van itt még némi akció és némi háború ellenesség, meg egyenesen két főgonosz is, de ezek közül egyikbe sem megy bele olyan mélyen a történet. A háború borzalmai csupán néhány képkocka erejéig mutatkoznak meg (azért egy képregényfilmtől sokkal többet bűn lenne várni), a gonoszok természetesen sablonosak és egy pillanatig sem képesek szorongást kiváltani belőlünk, akciójelenet pedig meglepően kevés van, azok sem a legjobbak. Igazából egy van, ami igazán tetszett, a film közepe tájékán, mikor megszólal az a bizonyos zene, melyet a rajongók már a Batman/Superman filmben is hallhattak, Diana pedig egy szénné lőtt városban szaladgál és üti-vágja az ellent. Na, az a szcéna tényleg elég menő lett. A többi zúzás inkább csak a szokásos CGI dömping, rengeteg-rengeteg robbanással és 300-as lassítással. Időnként már tényleg zavaró mennyiségben használja a rendező ezt a technikát.

Wonder Woman egy igazán korrekt iparosmunka, de annál semmiképp sem több. Megértem a nagy felhajtást, hiszen manapság ez kell a népnek, de valójában extra élményt nem nyújt a film. A két főszereplő közötti kémia szerencsére nagyon jól működik és az ehhez kapcsolódó érzelmi töltet a befejezéshez tökéletesen passzol. Diana, azaz Gal Gadot megnyerte ezt a csatát, és hamarosan folytatja, méghozzá Batman, Aquaman és Flash oldalán, novemberben, az Igazság Ligájában. Ott találkozunk!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése